"Miért kell annyit menni?" - kérdezik a nagyszüleim, kérdezik a keresztszüleim, nagynéném, unokabátyám.. (Édesanyám történetesen nem, ő tudja). Mikor sokat hallja az ember ugyanazt a kérdést, akarva akaratlanul töprengeni kezd a válaszokon, ha már másnak nem érzi kötelesnek, bár magának válaszolja meg. De vannak kérdések amelyekre nem kell válasz. Van amit nehéz és nem is kell szavakba önteni. Ezt érezni kell. És aki érzi az tudja! A hegyek és a sportok világa mindig is közel állt hozzám többek között családomnak, neveltetésemnek köszönhetően. Szabadidős tevékenységeimen keresztül sok vagány, belevaló embert ismertem meg, akikkel öröm időt tölteni, így kerültem kapcsolatba hegyimentő barátaimmal is. Így mikor megkerestek a projektjükkel, gondolkodás nélkül vállaltam a futást. Egy kis lépés ez nekünk nagyköveteknek, mely nagy hatással lehet egy szervezet életére. Ez főképp igaz, hogyha életek mentéséről van szó, mert mindenkinek kötelessége életet menteni!

Egy hirtelen szívmegállás esetén nagyon gyorsan és szakszerűen kell reagálni. Gyakorlattal rendelkező elsősegélynyújtóknak is nehéz és statisztikailag kevésszer koronázza sikeres újraélesztés. Azoknak azonban, akik csak elméletileg tudják a lépéseket, szinte lehetetlen. A Csíki Hegyimentő Csapat évente több elsősegély gyakorlatot tart, az elsősegély bábunk azonban elavult. Az itt összegyűlt összegből korszerű újraélesztési bábut vennénk, felnőtt és gyerek méretben. Ezek már jeleznék, hogy megfelelő erővel, ritmusban, technikával nyomjuk-e a mellkast az újraélesztési procedúra részeként. Minden bizonyítvánnyal rendelkező csapattagunk gyakorolt és vizsgázott egy ilyen bábun. Ez azonban nem elég a rutinhoz, ami egy ilyen esetben fontosabb, mint a Stayin' alive-ot dúdolni magadban ritmusnak egy amúgy is hihetetlenül stresszes helyzetben. Ezeket a bábukat vinnénk magunkkal eseményekre kipróbálni, tanítani, hiszen minden állampolgárnak kötelessége az élet megmentése.